Magyar királyság

Mátyás királynak törvényes házasságaiból soha nem született gyermeke, ezért a királyságot törvénytelen fiára, Corvin Jánosra akarta örökíteni. Apja halála után a magyar uralom gyorsan összeomlott a Habsburg-országokban (Stájerország, Krajna, Alsó-Ausztria). A csehek (II. Ulászló magyar király) és a lengyelek (I. János lengyel király és I. Miksa német-római császár is igényt tartott a magyar trónra...

Az összecsapásra sem kellett sokáig várni. László herceg távollétében a király lépett először, aki 1074 februárjában a tiszántúli Kemejnél utolérte és harcra kényszerítette Géza herceg csapatait. „Gézának sokkal kevesebb katonája volt, mint Salamonnak, de egyáltalán nem volt megijedve. A krónikák szerint az összecsapást megelőzően párviadalra is sor került, ahol a hercegi csapatból egy Péter nevezetű vitéz, a királyi hadból pedig Bátor Opos vállalta a megmérettetést...

Uralkodásának első hónapjaiban Velence visszaszerezte a hatalmat a Dalmát területek felett, amelynek István a királya volt az azt megelőző évig. Szintén 1116 tavaszán került sor az Olsava menti csatára I. Vladisláv cseh fejedelem csapatai ellen, amelynek végeredményéről eltérően nyilatkoznak a cseh és a magyar források. Ám akármelyik fél is győzedelmeskedett a csatában, a csehekkel való viszonyt az 1126-os megbékélésig elmérgesítette a konfliktus...

A középkor egyik legnagyobb uralkodójának, III. Bélának rendkívül ambiciózus fia, II. András alakja máig megosztja a kutatókat és a történelem iránt érdeklődőket. II. András, aki II. Balduin jeruzsálemi király ükunokája, anyja révén Antiochia fejedelmének, felesége révén a latin császárnak, testvére Margit révén a volt bizánci császárnak és Thesszaloniké fejedelmének Bonifácnak volt a rokona, valamint az éppen uralkodó Jolanta császárnő anyjának, I. Máriának harmadfokú unokatestvére...

Klapka György 1820 április 7.-én született Temesváron, melyet kis Bécsnek neveztek Lajtán innen, Lajtán túl akkorában. Az is volt mindenképpen. Nyelvében német, szellemében osztrák. Élénk forgalommal, s meglehetősen önálló iparral, kereskedéssel kelet felé. De nyílt a piac osztrák árucikkek és érdekek, bécsi befolyások és magyarellenes törekvések számára is...

Míg nálunk a szkíta-hun azonosság tudata küzd a ránk erőszakolt finnugor elmélettel, addig a lengyeleknél a szarmata származás emléke harcol a kizárólagos szláv eredet tézisével. Tudnunk kell, hogy a médeket csak a görögök nevezték médnek, eredeti önelnevezésük így hangzott: mada! A dél-kaukázusi térségből, vagyis az egykori Pártus birodalom területéről észak felé törő heftalita hunok méd törzseket is magukkal sodorhattak, akik átvéve a heftaliták „szári” jelzőjét, a sztyeppén már szári-mada, vagyis a szarmata nevet viselték...

Kálmán királyunk az egyik legnagyobb uralkodója volt a magyar történelemnek. 1095 és 1116 közötti uralkodása alatt számos felvilágosult törvényt alkotott, műveltségét ellenségei is számon tartották. Az ő regnálása alatt indultak az első keresztes hadjáratok a Szentföldre, és bizony keresztény jámborság ide, krisztusi szeretet oda, Kálmán királyunknak elég rendesen meggyűlt a baja az országon átvonuló „hadakkal”. Az egyik legismertebb sereget egy Nincstelen Walter nevű lovag vezette. Ő amiens-i, vagy más néven Remete Péter nevű hitszónok tanítványa és követője volt...

Az utóbbi néhány száz évben Európában téves eszmék születtek, mindegyik arról szól hogy Európa a legfejlettebb, a legbölcsebb, a legősibb és így tovább. Mindez sok hibás tudásra épült. Persze ez mind azok után hogy néhány száz évvel azelőtt az inkvizíció ezt az ősiséget felszámolta. Itt-ott még csak morzsák maradtak. Így megszületik a felsőbbrendűség eszméje...

Édesanyja egy olasz őrgróf leánya, Estei Beatrix volt, aki akkor ment hozzá harmadik feleségeként Endréhez (1235), amikor az már majdnem 60 éves volt. Többen is azt gondolták, törvénytelen gyermeket hord a szíve alatt. IV. Béla (1235-1270) és Kálmán herceg soha nem ismerte el testvérének Istvánt, aki így egész életét külföldön töltötte. Velencében vette el Michele Morosini lányát, Tomasina Katalint. Az ő fiuk volt III. András, aki 1265 tájékán született...

A nemzetközi tudományos világ mindeddig szentírásként kezelte az olyan nyugati krónikákat, mint például Einhardnak a Nagy Károly életéről írt munkája. Minden közlését, minden félmondatát készpénznek vették. Ugyanez a nemzetközi tudományos világ az, amelyik negligálja a teljes középkori magyar krónikásirodalmat, és történelemtudományi szempontból megbízhatatlannak bélyegzi...