Hunyadi János csontjai is Székesfehérváron vannak eltemetve?

Számtalanszor megfordultam Gyulafehérváron, s valahányszor ott jártam, mindig megálltam a Székesegyházban Hunyadi szarkofágja mellett, s elcsodálkoztam azon, miként történhetett meg, hogy Nándorfehérvár hős védőjének csontjai már nincsenek benne. Ahány embertől kérdeztem a csontok hollétéről, történetéről, annyi féle legendát hallottam. Ki-ki a maga elképzelését mondta el, hivatkozva ilyen-olyan „hiteles” leírásokra. Egyesek szerint a reformáció idején dobálták ki a székesegyházat birtokba vevő protestánsok Hunyadi földi maradványait, mások szerint a törökök dúlták fel Hunyadi János sírját. Egyedül Martinuzzi Fráter György esztergomi érsek maradványai úszták meg a sírrongálást, őt ugyanis a székesegyház falába rejtették. Koponyáját a kezemben tarthattam… az utolsó, rámért kardcsapás helye jól látható a koponyacsonton. Izabella királyné szarkofágját minden bizonnyal valóban a török vagy tatár horda dúlta fel.

Hunyadi János szarkofágját azonban egy új történelminek is nevezhető felfedezés szerint sem a protestánsok, sem a törökök nem tudták kirabolni, hiszen a nagy hadvezér, Magyarország kormányzója hamvai egyik időszakban sem voltak már Gyulafehérváron. A földi maradványokról fia, Hunyadi Mátyás gondoskodott, aki a Szent Korona visszavásárlása után és koronázása előtt, seregével Székesfehérvárra vitette Apja, és Bátyja csontjait. 

Makra Géza Bonfini leírását tanulmányozva állította fel, a minden bizonnyal történelmileg is és a Batthyaneumban található iratok alapján alátámasztható teóriáját, amely szerint Mátyás, a Hunyadiak számára panteont kívánt létesíteni Székesfehérváron… Édesanyja halálakor már a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilikában nyugodtak apja és fivére hamvai, és a kápolna építése is folyamatban volt. 

A jelenleg is folyó kutatás, amely Mátyás csontjait a DNS alapján kívánja megtalálni, fényt deríthet Makra feltételezésére is, hiszen ha Mátyás DNS-e megvan, akkor megvan Szilágyi Erzsébeté is, Hunyadi Jánosé és az 1457 márciusában, Budán lefejezett Hunyadi Lászlóé is. Ha tovább bogozgatjuk a történelem sötét lapjait, akkor további uralkodók beazonosítására is lehetőség nyílnék. 

A magyar történelem legkiemelkedőbb alakjának, a nándorfehérvári győzőnek, hitvesének és legnagyobb királyunknak, Hunyadi Mátyásnak méltó újratemetése megrendítheti Európát… Makra Géza már ma biztosra vehető felfedezése és Bonfini állítása mellé ma már „csak” a minisztérium és a magyar lélek hite és ebbéli elkötelezettsége hiányzik. A teljes feltárás tudományosan is igazolja majd e bizonyosságot. Ezzel pedig – ha a mindig jellemző magyar történészi, szakmai irigység végre átlépi önmagát, megtisztul, és felnő e fiatalember tisztánlátásához, akkor Makra Géza arany betűkkel írja be nevét a magyar történészek kódexébe, Bonfini, Hóman és Szegfű neve mellé…

Makra Géza a következőket írja e nagyjelentőségű felfedezésről: 

CASVS CORVINVS

„Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei.” („Nem azé, aki akarja, sem azé, aki fut utána, hanem a könyörülő Istené.” – Róm. 9, 16.)

Hölgyeim és Uraim! Ha Bonfini nem hazudik, és miért tenné, az azt jelenti, hogy Gyulafehérvárról nem tűnt el semmi, mert a már üres kenotáfiumokat, amik a nagyszerű férfiak testeit őrizték Mátyás hatalma megszilárdulásáig; nem tudta kirabolni a török. 

Az üres kenotáfiumok ottmaradtak a Hunyadiakat tisztelő népnek.

Amikor a rendelkezésünkre álló archeogenetikai tudás igazolja a felfedezésemet, amely nem feltevés, hanem Schliemann-i bizonyosság, nos akkor a világ megtudja ki v̶o̶l̶t̶ a Hunyadi család és mit jelent a déli harangzúgás. Nincsenek kétségeim. Ott vannak. A király 1483 előtt elhozatta Hunyadi János és Hunyadi László holttesteit, ami teljesen logikus, ezt Bonfini evidenciaként kezeli. Büszke vagyok arra, hogy ez felfedezés az enyém. Megkeresni az összes Hunyadit, akik ott pihennek Székesfehérváron. 

Végig ott volt a tudósok szeme előtt, de nem vették észre. "Ez a történet káprázata."

Hiszem, hogy Mátyás, apja és fivére porhüvelyének jelenlétében koronáztatta királlyá magát. Azért van róla egyetlen, királyi utasításra, valamint a fájdalmas történelmi tények miatt máig titkolt irat, mert a királynak hatalmasabbnak kellett mutatnia magát a nagyuraknak, apjánál és fivérénél. Szakrális és politikai jelentősége volt az egyik Fehérvárról a másik Fehérvárra hozatalnak. S azóta tudjuk már, hogy a legnagyobb magyar király ő volt. 

(Úgy képzelem, hogy gyönyörű, fekete posztóval letakart ezer ló, és rajta ezer, fekete páncélba öltözött fáklyás lovag kíséretében Gyulafehérvárról Székesfehérvárra, dísztelenül, félelmetes, fenyegető, fekete csendben hozta át dicső Apja, Hunyadi János és Bátyja, Hunyadi László szent testeit, még 1464. március 29-e, a koronázás előtt, de a bécsújhelyi béke »1463. július 19.« után, amikor is 80.000 aranyforintért, az akkori állami bevétel harmadáért, 4000 Milliárd forintért, mai áron, vásárolta vissza a Szent Koronát, hogy megszilárdítsa hatalmát a legütőképesebb Magyarországot szervező, nagy király. Ez az 1462-ben szerveződött alakulatnak jó antré volt.)

Véleményem szerint azért nincs írásos feljegyzés, mert a szigorú király parancsba adta a teljes "hírzárlatot", amelyhez Bonfini Antal is a maga kegyeletteljes tapintatával járul hozzá, és egy egyszerű "IS"-sel világítja meg a logikus tényt. A király döntése korszerű; a múlt iránti tiszteletet aktuálpolitikai lényeglátással abszolút megvalósító, hogy ő a legnagyobb, ő a leghatalmasabb; Apja vállán állva, messzire lát. És lát minket is. 

Egyszerre volt ez politikai és szakrális cselekedet – kifogástalan. 

Stoffán György,

A borítóképen Gustave Doré festménye Hunyadiról (részlet).