<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” – mondá a jó öreg Csokonai Vitéz Mihály a méla Tempefőiről szóló befejezetlen darabjának alcímében. És igaza volt. Elvégre ő csak tudta. Ahogy Krúdy Gyula is megtapasztalhatta: mire jut az író Magyarhonban. Tömören összefoglalva: semmire. Óbudán, 1933. május 12-én hunyt el Krúdy Gyula.

  • Él egy érdekes legenda a magyar történelemben. Valamely felderíthetetlen okból, érthetetlen makacssággal ismételgetik, hogy eleinket tönkreverték a támadó besenyők az Etelközben. A vereség után a menekülő magyarság az erősebb ellenség elől futva kényszerült nyugatra húzódni, elfoglalni egy viszonylag ritkán lakott területet, a Kárpát-medencét.

  • A tanácsköztársaság mindössze 133 napja alatt több mint 600 halálos áldozatot követelt hazánkban. A Pápáról érkező Lenin-fiúkkal szemben bátor devecseriek megszervezték a helyi nemzeti ellenállást. A kommunisták példát akartak statuálni kivégzésükkel. Mi erőt merítünk mártíromságukból. Hősök voltak ők, akik a devecseriekért adták legdrágább kincsüket: az életüket...

  • 1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ekkor ünnepeljük A MENTŐK NAPJÁT MAGYARORSZÁGON.

     

  • A jellegezetes polichróm stílusú hun tárgyakat tartalmazó apahidai kincsleletet kezdetben gepidának, mostanában inkább gótnak tartják. Mindez összefügg Magyarország osztrák és szovjet megszállásával, a hazai finnugrista történelemszemlélet azóta is legfőbb törekvésével: a hun-magyar azonosság és a magyar őskultúra hun eredettel magyarázható magas színvonalának bármi áron való tagadásával...

  • Zárdák megnyíló helyiségeiből valamint magánépületekből átalakított alkalmi kórházak létesültek szerte az országban, ezen kívül 32 tábori mozgókórház volt az egylet működési háttere. Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos legfiatalabb húga, a "tábori dajka", az összes tábori kórházak főápolónőjeként is támogatója volt az egyletnek. Kossuth-hoz és a nemzethez szóló felhívására: "Tépést, pólyát, sebkötést, és műtőszereket kérünk" sokakat megérintett...

  • „Most nem kelendő semmi téren a fönséges, a nagyszerű, az emelkedett, az eszményi. A szépnek, a jónak világító lámpája jó egy pár vonallal lejjebb van csavarva. Nem kell az erős fény: a sikkasztok, kapaszkodók, szélhámosoknak kedvezőbb a homály." - Pesten, 1827. május 7-én született Vajda János magyar költő.

  • Passauban, 1065. május 7-hunyt el Liudolf Gizella (gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella; született Bad Abbach, 984 körül) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemasszony és az első magyar királyné. Férje mellett a katolikus egyház támogatója, templomok, várak építtetője. Nevéhez fűződik a magyar koronázási palást elkészítése is. 1911-ben avatták boldoggá.

  • A MAC alapítását megelőző években Magyarországon a testedzés kizárólag a torna gyakorlásában merült ki. A mai értelembe vett atlétika gyűjtőfogalma alá akkoriban a szabadtéri sport minden ága tartozott. A MAC létrejöttével lett összefogva a szabadtéren űzött játékok összessége...

  • Az akadémikus "tudomány" fedezékbe vonulása tudatos választás eredménye. Németh Gyula a székely kérdés kapcsán világosan azt javasolta a tudóstársaknak, hogy azokat a kérdéseket, amelyek alkalmasak lehetnek a közönség megzavarására, ne is említsék a dolgozataikban. Körültekintve a terepen, úgy tűnik, hogy a mai tudósgenerációk megfogadták nagy elődjük intését...