<> Történelem | Hungary First

Történelem

  • Zeppelin gróf nevét mindenütt ismerik a világon, neve egybeforrt, egyet jelent a merevszerkezetű, kormányozható léghajóval. Schwarz Dávidról talán csak Magyarországon tudják, hogy jócskán megelőzte Zeppelint. Az érdemes gróf Schwarz özvegyétől vásárolta meg a találmányt. Keszthelyen, 1850. december 7-én született Schwarz Dávid, a  kormányozható léghajó megálmodója.

  • Hosszasan töprengtem, folytassam-e a „Ki volt Mózes” c. cikksorozatomat, vagy rekesszem be, hiszen a FB-n parázs vita alakult ki az első részről. Némely olvasót megmagyarázhatatlanul felháborított a cikkem, pedig alig írtam többet, mint amit az Ószövetség és a zsidó apokrif iratok közöltek; hacsak nem I. Sargon, sémita-akkád uralkodó csecsemőkori kosárkás utazását nehezményezték.

  • 1060. december 6-án királlyá koronázták az Árpád-házból való Béla herceget. Ő volt az első a magyar királyok sorában, aki ezt a nevet viselte. Kevesen emlékeznek rá, az iskolában alig tanítanak róla valamit. Pedig legendák fűződnek nevéhez…

  • 1934. december 5-én, a magyar kálvária első napján, a jugoszlávok 600 embert tettek vonatra és indítottak el Magyarország felé. A magyar hatóságokat semmilyen formában sem értesítették. Majd csak észreveszik maguktól, hogy tömegével jönnek „odaátról”…

  • 1916. decemberének elején August von Mackensen tábornok Duna-hadserege előtt szabad volt az út Bukarest felé. Mackensen üzenetet küldött Bukarest parancsnokának: „A központi hatalmak csapatai Bukarest megtámadására készülnek. Ebben sem a román tábori hadsereg, sem az ott lévő orosz kötelékek nem fogják megakadályozni… Magának a várnak a lövetésére messzehordó ágyúk állnak rendelkezésünkre. Hogy a román fővárost és annak lakóit… megkíméljük… felszólítom Nagyméltóságodat, hogy a helyőrséget és a várost feltétel nélkül adja át”.

  • Amiben biztosak vagyunk, hogy a Kangarok az 500-as években a Kaukázus déli oldalán vannak megemlítve.  Hogy a Szir-darja területéről egyből ide költöztek, vagy a szétesett Atillai birodalom után húzódtak-e ők ide vissza azt nem tudjuk. Viszont tevékeny részt vettek a térség politikai életében.

  • 1848. december 2-án az udvari kamarilla lemondatta minden címéről I. Ferdinánd osztrák császárt, aki mellékállásban, mint V. Ferdinánd, magyar királyként is működött. Magyarország királyának címéről közjogi értelemben nem „mondhatott le”, ezért a magyarok egészen az 1849. április 14-i trónfosztásig őt tekintették magyar királynak. Utódja, unokaöccse, az akkor alig tizennyolc esztendős Ferenc József főherceg lett.

     

  • Még a számát sem tudjuk azoknak a véreinknek, akik a régi hazájukban maradtak, és nem követték Árpád vezér hadait. Ha a magyar krónikai adatokból indulunk ki, lehet, hogy csak egy tizede indult el útnak, hogy visszavegye Attila országát és a többség helyben maradt. A hunok 375-ös hadjárata során is csak egy válogatott haderő indult útnak, hogy elfoglalja Pannoniát.

  • Mikor a magyar huszár leszáll a lováról, vége a világnak. Legalábbis így érezhették az oroszok 1914 decemberének elején, mikor a Kárpátokban megállította őket a monarchia hadereje. A magyar földre betörő orosz hadsereget visszaverték. Olyan alaposan, hogy harminc esztendeig nem is próbálkoztak újra…

  • Tudják Önök mióta hivatalos nyelv Magyarországon a magyar? Nem olyan régen, mint hihetnénk... Az országgyűlés 213 esztendeje, 1805. november 28-án követelte ki a jogot, hogy a közigazgatásban is használhassa bárki a magyar nyelvet. Nem ment könnyen...