Történelem

1456. július 21. Dugovics Titusz, a török katonát mélybe ragadó legendás magyar vitéz alakja valamennyi nándorfehérvári keresztény védő hősiességét szimbolizálja Dugovics Titusz az 1456-os nándorfehérvári diadalhoz kapcsolódó legenda önfeláldozó hőse: a magyar vitéz a nándorfehérvári várra lófarkas-félholdas zászlót kitűzni készülő török katonát élete árán a mélybe rántotta, ezzel megakadályozva, hogy az ostromlók fellelkesülve bevegyék a várat...

Bizonyára nem tudnak arról a keresztény-keresztyén egyházak és a Balatonberényben nyaraló néhány városi kommunista és liberális, hogy Magyarország egykor keresztény ország volt, amely mára a keresztény értékeket védi – állítólag. Ám, nem védi! Hiszen a hagyomány maga az érték. A harangozás is érték. Amikor még keresztény ország volt Magyarország, akkor a harangszó hívta imára, templomba, szentmisére, litániára a népet...

Az egykori kormányzóról, Horthy Miklósról sokan tudják, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodójának, Ferenc Józsefnek volt a szárnysegédje, míg bátyjáról, Horthy Istvánról kevesebben azt, hogy ő meg a Monarchia utolsó uralkodójának, IV. Károlynak volt a lovassági oktatója. Bár nem lehetnek tömegével azok sem, akik kigondolnák azt, hogy 1913-1914-ben Horthy István volt a császári és királyi jász-kun 13. huszárezred parancsnoka, vagy tán’ maroknyian hinnék el azt az állítást, hogy 1937-ben a 12. honi tíznapos távlovaglást fegyelmezetten és sikeresen teljesítette...

A Pestről Bécs felé tartó vasútvonal építését Magyarország már az 1836. évi XXV. törvénycikkben tervbe vette. A két főváros közötti vasút építésére báró Sina György és Szitányi Ullmann Móric kért engedélyt. Az első lépést Ullmann Móric tette meg, a Pest–Vác–Pozsony között építendő vasútvonalra 1837. november 14-én szerezte meg az előmunkálati engedélyt. A tervek elkészítésével Carl-Friedrich Zimpelt, porosz mérnököt bízta meg, aki korábban már részt vett vasútépítési munkákban az Amerikai Egyesült Államokban...

A kis Zimony várát 350 szerb naszádos élén Skoblics Márk védte, aki megesküdött, hogy inkább meghal, de nem adja fel a várat. A vár tüzérségét összesen 3 tarack alkotta, ami nagyon kevés volt a török ostromágyúk ellen. Piri Mehmed nagyvezér Khoszrev szendrői béget bízta meg a vár ostromával, de a hősies ellenállás miatt további ágyúkat és janicsár egységeket kellett odavezényelnie...

Az összes kunok hadi népe gyülekezett ott, hogy a félig kun, félig magyar királyuktól végre választ nyerjenek. A kun vezérek, Törtel, Árbócz, Kemenzce és Alpra törzseiknek összes kardforgató férfinépe a szabad-gyűlésre; a Szerre érkezett. Távol a vártól egy csendes jurtában Miklós térdre ereszkedett. Imája egyaránt szólt az új Istenhez és Jazid- hoz is. Szíve békét kívánt, hiszen kun népét imádta, míg testvéreként szerette a magyar királyt...

1521-ben nehéz idők jártak a déli végeken. Megindult a török Magyarország ellen. És még soha ilyen kedvezőtlen helyzetben nem volt az ország háború kezdetén. Hol volt ekkor már Hunyadi Mátyás és az ő győzedelmes Fekete serege? Mátyás már több, mint harminc éve sírjában pihent. Szétzüllött seregét Kinizsi Pál verte szét, hogy több kárt már ne tehessenek az országban. A Dózsa-féle belháború sem használt a közállapotoknak.

"Sajnos Európa történelmét az indoeurópaiak írták, mialatt a finnek és a magyarok a finnugor elméleten vitatkoztak, és képtelenek voltak rekonstruálni a múltjukat. Gimbutas már mondott valami hozzám hasonlót, de a halála után az indoeurópaiak megpróbálták a felfedezéseit a saját érdekük szerint elferdíteni. Sajnos Európának még nincs meg a saját és közös régészeti tudatossága..."

Sokan gondolják azt, hogy a pozsonyi-síkon megütköző felek között régtől való háborúság dúlt. A valóság az, hogy sokáig békesség és fegyvertársi szövetség volt a magyarok és a frankok között. Mindez 899-ben, Arnulf keleti frank király és római császár halálával ért véget, mikor utódjának (fiának) Gyermek Lajosnak olyan tanácsadói lettek, mint Hatto mainzi érsek és Luitpold bajor őrgróf...

1941. július 3. Sztálin beszédet mondott az ő rádiójában, az ő népének. Mert kérem, nincs fontosabb a tárgyilagos, tisztességes tájékoztatásnál. De azért a propaganda se kutya... Természetesen említette a Németországgal kötött megnemtámadási egyezményt, de - ki tudja, miért? - az egyezmény záradéka valahogy kimaradt...