Történelem

Az 1703-ban kitört szabadságharc kezdetén a kuruc sereg sorra aratta győzelmeit, Rákóczit a gyulafehérvári országgyűlés 1704-ben Erdély, a szécsényi 1705-ben Magyarország fejedelmévé választotta, majd 1707. június 13-án az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását. A kurucok óriási területeket foglaltak el, de nem tudták megszilárdítani a békét a kezükre vidékeken nem épült ki „valódi” államhatalom...

Görgey Artúr és Kossuth Lajos egybehangzón nevezte 1849. április 26-án lezajlott első komáromi csatát – másképpen komárom-szőnyi csatát – a szabadságharc legfontosabb ütközetének. A szabadságharc kimenetele szempontjából sorsdöntő csata szomorú következményeként hívták be az osztrákok az orosz cár seregeit. A komáromi csatában – Görgey vezetése alatt – 24 000 amagyar honvéd állt szemben a Schlick tábornok vezette harmincezres osztrák sereggel...

1965. április 23-án ért véget Blaha Lujza téri Nemzeti Színház többlépcsős felrobbantása. Lebontásáról 1963-ban döntött a kormányzat, mivel az épülő metró – állítólag – statikailag meggyöngítette volna az amúgy is jelentős felújítást igénylő teátrumot. A társulat 56 éven át játszott a végül felrobbantott színház épületében. 1965. január 15-én kezdték el a színházépület bontását, majd március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit, végül a színház utolsó falszakasza is leomlott április 23-án az utolsó robbantás alkalmával...

A románok először nem kívántak csatlakozni a szövetséghez, mert Franciaországban eleinte nem nézték jó szemmel Magyarország ekkora mértékű elszigetelését. 1920 őszén azonban gyökeres fordulat állt be a francia külpolitikában: Philippe Berthelot lett a külügyminiszter és ő már teljes szívvel támogatta a kisantant gondolatát. A magyarok iránti „barátságát” már a trianoni békeszerződés aláírásakor kimutatta. Állítólag a tárgyalások megkezdésekor tette fel a nevezetes kérdést: „Különben is, kik a magyarok?” De ő minden erőfeszítése ellenére is csak ezüstérmes lehet a jó Beneš mögött a magyargyűlölők képzeletbeli rangsorában...

Párizsban, 1873. április 22-én született Luigi Lucheni (öngyilkos lett: Genf, 1910. október 19.) olasz anarchista, Erzsébet császárné és királyné gyilkosa. Majd megmutatja! Most aztán jól megadta nekik! Vesszen a burzsoázia! Szegény Sissi meg rosszkor volt rossz helyen – mondhatná egy hithű fatalista. És nem lenne igaza...

A Jóma ligatúrát egyaránt megtaláljuk a magyar és az indián népművészetben. Genetikai adatok alapján Kr. e. 5000 táján a hunok egy csoportja ment át az Újvilágba indiánnak.  A szőnyeg nem csak a kiemelkedő szépsége, hanem két igen régi (a magasságos úr és a Jóma) ligatúrája miatt is érdemes a kiemelt figyelmünkre...

Pesten, 1861. április 22-én született szegedi és borosjenői gróf Tisza István magyar politikus, az MTA tagja, a Magyar Királyság 19. miniszterelnöke. A Nagy Háború előtt és alatt Tisza István neve sokak számára az Osztrák-Magyar Monarchia és a háborús politika jelképévé vált. Holott kezdetben - a monarchia vezetői közül - egyedüliként ő ellenezte a Ferenc Ferdinánd elleni, szarajevói merénylet után a katonai fellépést. Túl jól ismerte a dualista állam hadseregének színvonalát…

A kínai történeti hagyomány szerint a hunok és a kínaiak valamikor együtt éltek. A magyar krónikákból meg arról tudunk, hogy mi vagyunk a hunok (és a hunokként tárgyalt avarok) utódai. A most bemutatott magyar mondat kínai, avar és honfoglalás kori előfordulása e történeti hagyományt igazolják. 

A Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg. Ennek a gárdának volt a „krémje” az Alföldi Brigád. Az a „hírös” Alföldi Brigád, amely mindössze 123 bátor fiúból állt, de Ágfalvánál 1921. augusztus végén, mégis ők állították meg az osztrákok jelentős túlerőben lévő vérgőzös hadát. Ennek az irreguális csapatnak kilenc tagjáról szól az alábbi szerény írás...

1919. április 19-én, nagyszombaton történt. Az emberek már a húsvéti ünnepekre készülődtek és ők lettek az áldozati bárányok… A bűnük az volt, hogy magyarnak születtek. Hogy ott éltek őseik földjén… Aztán valahogy az egész kimaradt a történelemkönyvekből. Odaát, Erdélyben szinte az események másnapján elkezdődött az elhallgatás, nálunk csak a II. világháború után. De akkor aztán nagyon…