Kultúra

Végigtekintve a mai világon, furcsa tömeget láthat az ember. Nyoma sincs a jeruzsálemi bevonulást ünneplőknek. Csend és üresség kíséri a szamáron bevonuló Megváltót, míg Pilátus udvarában a szabadságért kiáltoznak. Barabás szabadságáért, a bűn szabadságáért. S miért teszik ezt? Mert félnek… rettegnek, hiszen az erős, rettenthetetlen Barabás őket is megvédi, míg az ártatlan képű ácslegény, aki a szeretetről beszélt és meggyógyította az embereket, lehet, hogy csak szemfényvesztő... nem mond igazat, és az ördöggel szövetkezik… tehát, aki jó, azt kell megölni, s ami gonosz, rossz és emberellenes, de sokat ígér itt a földön, az életképes...

Az első világháború végén nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia került végveszélybe, hanem a királyság intézménye is. A háborús összeomlás, a kommunista diktatúra és a Trianon után talpra állni próbáló Magyarországon az egyik legmegosztóbb politikai vita az államforma körül bontakozott ki. A kérdés Horthy Miklós kormányzóvá választása után sem rendeződött: akadt, aki mielőbb változtatott volna a kialakult helyzeten...

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be...

A régészek, múzeológusok feltárják és kiállítják a hasonló  - múltunkról árulkodó - leleteket, de nem tudják elolvasni a rajtuk lévő hieroglifikus üzeneteket. Sőt - tisztelet a kivételnek - kézzel-lábbal tiltakoznak is az elolvasási, értelmezési kísérletek ellen, ami azonban csak az írástani alapműveltségük hiányosságairól tanúskodik. 

A vizsgált neolitikus pecsétnyomók jelkészlete minden részletében azonos a székely írás jelkészletével. Az azonosság nem szorítkozik jelformákra, hanem kiterjed az ősvallásra és a nyelvre is. 

Az egyik kérésem a Magyar Nemzeti Múzeumban letéti szerződéssel elhelyezett budapesti hun(?) jelvény - restaurálás ürügyével történt - barbár lereszelésének kivizsgálását célozta. Erre azóta sem kaptam választ, ebben a mostani levelében sem tért ki rá, bár a miniszter úr Önöket bízta meg a kivizsgálással.

Fehér Bence (MKI) szerint "A jelek minden eddig ismert avarkori rovástól erősen eltérnek". Azért nem mond igazat, mert nem hajlandó ismerni az avar hieroglifikus szövegeket. A zamárdi szíjvég jeleinek egy sor párhuzama van az avar hieroglifák között és a székely írásban is.

A kötetre adott negatív értékelésével megakadályozta annak kiállítását, nyilvánvalóan megfelelve ezzel a rendezők elvárásának, akik azzal a valótlan ürüggyel tiltották ki a székely írást a kiállításról, hogy az Németországban náci asszociációkat keltene.  Ezek a jelek az Isten egy-egy szerepét, tulajdonságát írják le. Aki ismeri a jeleinket, annak elolvasható az ősvallási üzenet és könnyen beláthatja, hogy az alábbi képeken a magyar hagyományban fennmaradt turul hiteles ábrázolásait látja...

Az apotropaikus (óvó-védő) jelek, jelképek, tárgyak jó részét eleve úgy helyezték el (például az épülő háza sarkai alá, a falba építve, vagy a sírba dobva), hogy azt az épület fennállása, a sír megbontatlansága idején a Jóistenen kívül más nem láthatta.

Az Egyháznak nem áll módjában megáldani az azonos nemű párokat, az ilyen jellegű, esetlegesen kiszolgáltatott áldások pedig nem tekinthetők az egyházi jog szerint valónak, így pedig érvényesnek – olvasható a Hittani Kongregáció által hétfőn kiadott állásfoglalásban. A Luis Ladaria prefektus és Giacomo Morandi érsek által szignált dokumentumhoz információk szerint Ferenc pápa is hozzájárulását adta. Az ügyben a Szentszék sajtóirodája is kommentárt adott közre...